Fabiny Tamás könyve az elveszés fiáról: Megjelent a Credo-könyvek újabb darabja
Gáncs Péter
A szerző nemcsak püspök, tudós teológus, az Újszövetség doktora, hanem remek kommunikátor is, aki vonzó, népszerű formában dolgozta át 2004-ben készült habilitációs értekezését. Júdás, az elveszett tanítvány című könyvében Fabiny Tamás bemutatja, milyen átalakulásokon ment keresztül Júdás megítélése a bibliai hatástörténetben.
Fabiny Tamás már a tanulmány előszavában leszögezi: „Júdás a többi tanítványhoz hasonlóan megérdemli a későbbi korok elfogulatlan figyelmét.” Így például a Júdást stigmatizáló „kárhozat fia” kifejezés (Jn 17,12) „az elveszés fiaként” is fordítható. Isten titka, hogy rá is igaz lehet-e: „…elveszett és megtaláltatott.” (Lk 15,24) Júdás „rehabilitációja” egyedül Istenre tartozik, de a szerző vallomása szerint „ez a könyv az irgalom jegyében született”.
Hatástörténeti olvasat. Fabiny Tamás a Júdás-jelenség hatástörténetének alapos vizsgálatával igyekszik megtisztítani, árnyalni és pontosítani Júdás-képünket. „A hatástörténet egy textus története, befogadásának és aktualizálásának bemutatása különböző területeken.” (Bolyki János református teológusprofesszor) Így a könyv elénk vetíti Júdás alakjának ábrázolását az evangéliumokban, az apokrif iratokban, az egyházatyáknál, a középkori passiójátékokban, a zenében, az irodalomban, a képzőművészetben, a zsidóságnál, az iszlámban.
A sokoldalú megközelítés segíthet, hogy legyőzzük a Júdással kapcsolatos előítéleteinket és a bűnbakképzés kísértését. Mindez erősítheti a zsidóság és a kereszténység testvéri kapcsolatát is. „A Júdással szembeni gyűlöletet le kell építeni, hogy ne táplálja tovább tudat alatt a judaizmus elleni gyűlöletet.” (Hans-Josef Klauck teológus, vallástörténész, ferences pap)
Az evangéliumok Júdása. A könyv szinte motiválja az olvasót, hogy maga is kézbe vegye az Újszövetséget, és utánanézzen az evangélisták Júdás-portréinak. János ábrázolása a legizgalmasabb, aki feljegyzi Jézus drámai kérdését és titokzatos sejtetését: „Vajon nem én választottalak ki titeket, a tizenkettőt? Egyikőtök mégis ördög.” (Jn 6,70) Az evangélista siet hozzátenni, hogy a Mester ezzel Júdás árulására utalt. Ugyanakkor Fabiny Tamás rámutat Jézus két mentő kísérletére is, amikor felkínálta tanítványának a szabadulást az ördög fogságából. Hiszen ő is részese lehetett a lábmosás és az utolsó vacsora közösségének. De Júdás menthetetlen, és végül maga Jézus szólítja fel: „Amit tenni akarsz, tedd meg hamar!” (Jn 13,27). Így lesz „engedelmes áruló”, ahogyan Karner Károly evangélikus teológiai tanár nevezi szellemesen.
Passióadaptációk Júdása. Külön fejezet mutatja be a középkortól jelentkező bűnbakképzés veszélyes kísértését a passiójátékokban, amelyekben Júdás többnyire mint „gyűlölt zsidó” jelenik meg. A napjainkban olykor antiszemitizmussal gyanúsított Luther Márton határozottan szembefordult ezzel a sematikus ábrázolással, amikor egyik asztali beszélgetésében önkritikusan így fogalmaz: „A mi nagy bűnünk s mindünk sok gaztette, amely Krisztust, az igaz Istent keresztre feszítette. Ezt nyomorult Júdásra rá ne toljuk, se a zsidókra: magunkat okoljuk!”
„Adjátok vissza Jézusomat!” Júdás alakja a zeneirodalomban is izgalmasan jelenik meg. Talán az egyik legmerészebb „az ötödik evangélista”, Johann Sebastian Bach megközelítése, aki a Máté-passió egyik basszusáriájában szívbe markoló szavakat ad Júdás ajkára. A bukott tanítvány tékozló fiúként próbálja jóvátenni a jóvátehetetlent, amikor így könyörög a főpapoknak: „Lássátok, a pénzt, a vérdíjat a tékozló fiú lábaitok elé szórja… Adjátok vissza Jézusomat!”
A másik, immár lassan szintén klasszikus zenei feldolgozás, amely provokálja a megszokott Jézus- és Júdás-képünket, a több mint fél évszázada bemutatott Jézus Krisztus szupersztár című rockopera. Fabiny Tamás szerint ebben már inkább Júdás a főszereplő. Öngyilkossága előtti vergődését megrázó erővel ábrázolja a mű: „Eladtam népem, és kegyetlen sorsa lesz gyilkosodnak! […] Eszköz voltam, és te tudtad ezt! Óh Istenem! Megtudom-e valaha, miért engem választottál? Krisztus!”
Júdás testvér. A könyv, hála Isó M. Emese képszerkesztő precíz munkájának, gazdagon illusztrálva tárja elénk Júdás ábrázolását a képzőművészetben. S hála Fabiny Tamás átfogó irodalmi műveltségének, bőséggel meríthetünk abból is, ahogyan írók és költők vallanak Júdásról. Mindebből rajzolódik ki a könyv koronáját jelentő zárófejezet az elveszett tanítványról mint testvérről.
Ki volt ő? Jézus árnyéka, ahogy Keresztury Dezső látta? Netán Esterházy Péter ragadja meg a lényeget, miszerint „Júdás nem szörnyeteg, hanem inkább testvér, rokon, sőt: tükör”? [Javított kiadás – melléklet a Harmonia cælestishez – a szerk.]
Akár még reményforrás is lehet, ahogy Visky András író látja? „Ott ül Júdás Jézussal és a többi tanítvánnyal az elkészített húsvéti bárány körül: nekem meg ez az egyetlen reményem.”
Fabiny Tamás: Júdás, az elveszett tanítvány. Credo-könyvek sorozat. Luther Kiadó, Budapest, 2023.
Kapható a kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII. ker., Üllői út 24.) vagy webáruházában.
* * *
A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2023. október 1–8-i 88. évfolyam 39–40. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a kiado@lutheran.hu e-mail-címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.
