Az év végéhez közeledve Antal Bálint, a Luther Kiadó igazgatója összegzi, mi mindent történt 2021-ben a kiadó nyomtatott sajtótermékeinek és digitális felületeinek „háza tájékán”. Újítsák meg Evangélikus Élet-, Lelkipásztor- és Credo-előfizetéseiket, és maradjanak olvasóink 2022-ben is!
Tisztelt Olvasónk, Előfizetőnk!
December van. A visszatekintés és az előretekintés, a zajos rohanás és a belső csendességre vágyás, a várakozás és az ünneplés időszaka. Így mind egyszerre, mondhatni, egy időben. Jobb lenne egymás után megélni mindent külön-külön, de valahogy mégis ez mind egyszerre van. Jól van ez így.
2021 sem olyan év volt, mint amilyennek elképzeltük. Inkább olyan, mint a kisgyermek, aki épphogy megtanul lépdelni, de rögtön szaladni akar, és persze elesik. Nincs jól ez így – gondolja magában. Türelmetlen. Ő menni akar, szaladni, világot látni, de most fekszik a földön. Talán fáj is neki, de talán csak a tudat fáj, hogy pórul járt.
Tavasszal óriási reménységgel vártuk a nyitást, hogy újra találkozzunk. Vártuk az eseményeket, a gyülekezeti, közösségi történéseket. Vártuk, hogy visszatérjünk a megszokottba. Együtt olvastunk és gondolkodtunk az irgalmasságról az Evangélikus Élet lapjain, és együtt kerestük a keresztény identitást; együtt értelmeztük többek között az ötszáz éve elhangzott lutheri mondatot – „Itt állok, másképp nem tehetek” – a Credo folyóirat hasábjain, valamint a megújult Evangélikus.hu honlap oldalain. 2021-ben megújult a Lutherkiado.hu weboldal is, és folyamatosan bővültek a kiadó közösségi médiaoldalai. A teológiai gondolkodást segítő és inspiráló Lelkipásztor folyóirat mellett megjelent továbbá huszonnyolc kötet is a Luther Kiadó gondozásában.
Hálásan köszönjük olvasóinknak a megtisztelő figyelmet, köszönjük a közösséget!
Visszanézve belerohantunk a nyárba, majd az őszbe, most pedig végső soron megint csak fekszünk a földön. Maszkban és távolságot tartva várjuk a karácsonyt. Próbáljuk értelmezni a kifürkészhetetlent.
A földön fekvő gyermek mögött a háttérben a szülő csak szelíden mosolyog. Persze sajnálja is, felsegíti, óvatosságra inti, lassabb léptekre biztatja, de legbelül mégiscsak mosolyog, mert tudja, hogy a csemete feláll majd, és mehet tovább az úton. Reménység szerint felé. „Aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el” – szólít meg minket is az ige (Jn 6,37) most és az új év során is. A 2022. év igéjénél talán több reménység nem is kell nekünk. Jézus nem küld el. Nála maradhatunk.
Így szeretnénk felállni újra a földről. Ebben a reménységben szeretnénk jövőre is találkozni, személyes közösségben lenni a Teremtővel és egymással is. Számos régóta tervezett nagy egyházi esemény, országgyűlési választás, népszámlálás is lesz 2022-ben. Feladatokban nem lesz hiány a sajtó és a könyvkiadás területén sem, számos ötlet vár megvalósításra, jó néhány fejlesztés áll előttünk.
Az év igéjének reménységéből merítsünk mindannyian! Maradunk tisztelettel az önök társai az úton jövőre is. Hálás szívvel kívánjuk, hogy maradjanak olvasóink, maradjanak gondolatközösségünk részesei 2022-ben is!
* * *
Az Evangélikus Élet, a Credo és a Lelkipásztor előfizethető a linkre kattintva vagy a kiado@lutheran.hu címen.
